2010. június 14., hétfő

Még Passzív

Tovább haladva a passzívházas kérdést feszegetve, nézzünk körül az ablak kérdésben. Azokban az épületekben ahol szellőztető rendszert alkalmaznak fontos, hogy ne legyenek nyitogatva az ablakok. Ezért a legtöbb esetben fix ablakokat építenek be. Most jön az, hogy kinek milyen szokásai vannak, hogy viseli a "nyithatatlan" ablakokat? Hallottam tapasztalatot olyan embertől, aki mániákus ablaknyitogató, ...volt. Még idegen helyen is gátlástalanul ablakot nyitott. Bevallása szerint döbbenten tapasztalta a szellőztető rendszer hatását, ugyanis mindig keresgélte a kezdetekben, hogy honnan jön a huzat, mert úgy érezte mintha... Saját vélemény: ettől függetlenül én akkor is jobban szeretem a reggeli kihajolást az igazi friss levegőre és hallani a madárcsicsergést.
De kanyarodjunk vissza magához az ablakhoz. Több fontos részlet van amire figyelni kell. Mint mindenhol az építőiparban ezen a területen is óriási verseny van a vevőkért. A hatalmas kínálat miatt a kereskedők, gyártók a legrafináltabb trükkökkel vezetik meg az óvatlan vagy inkább felületes, netán tudatlan vásárlót. Nyílászáróknál kedvelt téma az üvegek vastagsága, rétegmennyisége, 2, 3, sok, gázos-nem gázos, fényvisszaverő képesség, "K" vagy "U" érték, a keret hány légkamrával bír stb. A vastagsággal és "rétegszámmal" óvatosan kell bánni, mert ha túlzásba esünk a inkább hátrány mint előny. Ha túl vastag az üveg romlik a fényáteresztő képesség is és ezáltal a passzív besugárzás is csökken amit viszont akkor fűtéssel kell pótolni.
Mára ennyi. A következő alkalommal maradva az ablak kérdésnél a hőáteresztési tényező értékével (Uw-Ug) való trükközést és társait boncolgatom.


2010. június 11., péntek

Az első.

Hosszas gondolkodás után, több barátom biztatására kezdtem bele a blog? (talán jobb az e-napló használata) írásába. Na ez sem valami szép kifejezés, de jobban értelmezhető. A témaköröket már a bemutatkozásban felvázoltam. A legfontosabb, hogy nem egy divathullámot akarok meglovagolni. Kiemelt szempont, hogy túllépjünk a közhelyeken és a félinformációkon! Talán meglepő de én úgy vélem, hogy Magyarországon a megújuló energiákról meglévő ismereteink igen csak hiányosak és a tudott is sokszor pontosításra szorul. A közelmúlt gazdasági történései rávilágítottak, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk. Ez leginkább a fűtés kapcsán lett hangsúlyos különösen a gázfűtés esetében. Ugyan nem mindenkit, de már sok embert gondolkodásra késztetett. Többeket arra, hogy felülvizsgálja jelenlegi fűtési rendszerét, illetve az aki még időben volt, a tervezett rendszerének az átalakítási lehetőségein elmélkedjen.
De mit is értünk megújuló energiákon? A Föld energia készleteinek hasznosítása több száz, sőt több ezer éves igénye, illetve szándéka az embereknek. Csak gondoljunk a görögökre akik már az ókorban felismerték és hasznosították a Nap energiáját (lásd: olimpiai fákja meggyújtásának módja) A 18. század végén már folytak olyan kísérletek, amik a napkollektor jelenlegi formájának az alapjait képezték. Sokféle módját találhatjuk az energia megzabolázásának. Passzív illetve aktív módon. Sajnos sokszor visszaélnek az emberek hiányos ismereteivel és könnyedén sóznak rájuk olyan termékeket megoldásokat ami messze áll attól aminek nevezik. Ma divatos a passzívház építése. Természetesen szükség van rá, de a valóban passzív házakra. Évtizedekkel ezelőtt is épültek és már jó egy évtizede Magyarországon is. Van amelyikben én is jártam. De minősített passzív ház ma itthon csak 2-3 darab létezik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ami ezek előtt épült, az egyik sem passzívház csak azért, mert nincs minősítve. De a többségének nem sok köze van ehhez a fogalomhoz. Csak attól, hogy felrakunk 40cm szigetelést még nem passzívház. Több más paraméter, tulajdonság megléte szükséges, hogy megfeleljen ezeknek az elvárásoknak. Maga a minősítés már csak a hab a tortán. A szigetelésen kívül fontos az épület légtömörsége, a falak anyaga, a nyílászárók minősége, az épület tájolása, az alkalmazott fűtő/hűtő és szellőző rendszer hatékonysága, gazdaságossága. El kell, hogy keserítsek embereket, de nem minden (meglévő) ház alkalmas arra, hogy passzívházzá lehessen átalakítani. Sőt sajnos a többsége nem! Itt jegyezem meg, hogy a passzív energiahasznosítás nem új keletű dolog, mert ha megnézzük a régi parasztházakat, azokét a parasztemberekét akik a természettel éltek együtt és jól megfigyelték azt, sok érdekességet fedezhetünk fel. A tornác szerepe azért volt fontos (addig amíg nem egymás s...gébe épültek a házak), mert a nap beesési szöge télen és nyáron is más. A mi éghajlatunkon a téli időszakban közel a fele a napsütéses órák száma a nyárhoz viszonyítva (ugye ezért is van hideg) és télen alacsonyan ~19°-on jár a nap (no meg ezért is). Nyáron ~60°. Ebből adódik, hogy amíg nyáron a tornác védi a falakat a nap melegétől addig télen az alacsony állás miatt bejut alatta az a kevés napenergia is a falakhoz. A tiszta négyszögletes háznak az egyik legalacsonyabb a hővesztesége, ellentétben az agyonszabdalt, mindenféle kiugrókkal épített "palotákkal". A ház északi oldalához örökzöldeket ültettek, hogy pont télen amikor inkább kell a szél elleni védelem, legyen lomb a fán. A déli oldalra lombhullatót ültettek, talán nem kell részletezni, hogy miért.

...folytatom, Addig is napfényes üdvözlet!